De mi is az az okosotthon? Ma már minden okos, és sok gyártó hirdeti okos reléit, okos lámpáit, elektromos aljzatait és reléit. Ezeket lehet kapcsolni távvezérléssel, vagy mobil telefonról. De attól, hogy ezt megtehetjük és a lakásunkban ezeket az eszközöket használjuk, attól még otthonunk nem lesz okos.
Okosotthonnak azt a lakás automatizálási rendszert értjük, mely a hozzá kapcsolt eszközöket monitorozza, bizonyos események megvalósulása esetén pedig programozott automatizmusok szerint ezen eszközöket, emberi beavatkozás nélkül is képesek működtetni. Legyen ez vezetékes vagy vezeték nélküli rendszer. Amerikában és Európában vannak olyan szolgáltatók, akik több százezer ügyféllel rendelkeznek.
Amikor okosotthonban gondolkozunk, először általában a kényelmi funkciókra gondolunk és arra, hogy miért jó nekünk, ha távolról kapcsolgatjuk égőinket, vagy látjuk milyen hőmérséklet van a szobánknak. Nézzük meg, hogy is van ez?
Egy okosotthon, mint előzőleg összefoglaltuk, az automatizálásról szól. Így a mobiltelefonunk nem arra való, hogy kapcsolgassunk vele különböző eszközöket, hanem arra, hogy táv-felügyeljük.
Okosotthonok esetében a továbbiakban, mint automatizált rendszerekről beszéljünk. Ezeknek is több típusa vásárolható meg napjainkra. Ezeket nézzük most meg az alapoktól kezdve.
Egy okosotthonhoz kellenek érzékelők, melyek a környezet adatait rögzítik és továbbítják a rendszer felé. Ezek a szenzorok. Hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, fényerő, fénymennyiség, füst érzékelés, CO mennyiség érzékelés, levegő minőség érzékelés, szállópor érzékelés, mozgás érzékelés, távolság érzékelés, elmozdulás érzékelés, és megannyi a környezetünkben lévő állapot érzékelése. Akár még a vérnyomásunk vagy szívdobbanásunké is! Ezek az érzékelők képesek valós időben pillanatnyi állapotokat továbbítani és rögzíteni. A rendszer képességén múlik, hogy ezt mire használjuk fel.
Egy okosotthon rendszerhez kellenek az aktuátorok, a beavatkozó eszközök, mint a relék, dimmerek, RGBW eszközök, motor vezérlők, szelep vezérlők, elektromos aljzatok, stb. Ezek az eszközök azok, amik mozgatják a redőnyöket, kinyitják a garázsajtót vagy a bejárati kaput, felkapcsolják a világítást, öntözik a kertet, felkapcsolják az irányfényeket, a kerti világítást, elzárják a főcsapot vízömlésnél, vagy szabályozzák a padlófűtést, klímát, szellőztetést.
Ezen túl vannak a külső, csatlakoztatható eszközök, melyek alapvetően a biztonsági rendszerek és a multimédia eszközök. Ezek önállóan is rendszerben működnek, de egyszerűen integrálhatók egy okosotthonba, sőt nélkülük egy okosotthon szinte elképzelhetetlen. Ezek tipikusan a riasztó és vagyonvédelmi kamera rendszerek, és a multimédia eszközök. Egy okosotthonban felhasználjuk a riasztó képességeit úgy, hogy annak önálló működését nem befolyásoljuk, veszélyeztetjük. Ugyanez igaz a vagyonvédelmi kamera rendszerre is.
Multimédia rendszerek ma már mind okosak, és valamilyen módon integrálhatóak egy okosotthon rendszerbe. Okos tévék, wifis hangrendszerek, Z-wave projektorok, Zigbee hangszórok, melyeket felhasználhatunk lakásunk kényelmének növelése érdekében. De ezen kívül ma már a kávéfőző, hűtő, sütő, és akár a mosógép is kommunikál otthonunkkal.
Következő fontos rendszer elem az okosotthon vezérlő, melyből szintén több megoldást kínálnak a gyártók, és itt vannak az igazán fontos különbségek.
Egyes rendszerek az internetes felhőben dolgoznak. Ennek két módja van, az első amikor minden eszköz a WiFi hálózaton keresztül csatlakozik a szolgáltató szerverére, a felhőbe. Itt adják át egymásnak az adatokat és itt zajlik a vezérlés is. Itt vannak tárolva az automatizmusok. A következő felhő alapú rendszer azt jelenti, hogy az eszközök közötti kommunikáció helyben, azaz a lakásunkban az egyes eszközök között zajlik, de a vezérlő folyamatok a szolgáltató központi szerverén, a felhőben zajlanak. Ide futnak be az adatok, és innen vezéreljük a többi eszköz működését, innen végezzük a távfelügyeletet is. A második esetben mindig van egy ugynevezett központi vezérlő a HUB, ami az otthoni eszközök működését fogja össze, és továbbítja a felhőbe.
Ez a működés általában az olcsóbb, mobil telefonról vezérelhető eszközök által vezérelt rendszerekre jellemző. Ilyenek a központi vezérlő nélküli rendszerek pl. Sonoff, Tp-link, Tasoma stb. A második típusban felsorol rendszer pl. a Xiaomi, ami mára már europai szerveren is működik, de alapvetően a kínai felhőben dolgozik. De az IFTTT-n is ilyen kialakítást tudunk megvalósítani. Illetve az Apple megoldása, a AppleHomekit is ezen elven működik.
Ezen eszközöknél mindig vegyük figyelembe, hogy mennyire bízunk a szolgáltatóba (az eszközöktől függetlenül) és mennyire szeretnénk magunkat kiszolgáltatni részére, vagy mennyire bízunk a szolgáltatás folyamatosságában.
Vannak azok a rendszerek, melyek helyi vezérlővel működnek, a leprogramozott események helyben futnak, de ha a programon akarunk változtatni, vagy azt szinkronizálni, az már a felhőben történik. Ilyen a Zipato, a SmartThings (Samsung) rendszere is. Ezek a rendszerek biztonságosan működnek internet kapcsolat elvesztése esetén is, de ha nincs internet kapcsolatunk, akkor nem tudunk módosítani az egyes beállításokon. Ezek a rendszerek is a felhőből táv-felügyelhetők.
Illetve vannak azok a rendszerek, amelyek központi vezérlő és programozó egysége is helyben, a lakásunkban működik. Csak rajtunk múlik, hogy az adatokat milyen módon tesszük ki a felhőbe, pl. távelérés végett. Ilyen pl. a Fibaro rendszere. Az ilyen rendszerek általában zárt szabványú eszközökkel, Z-wave, ZigBee dolgoznak a WiFi sávtól elkülönítve. Így internet hálózat kiesése esetén is biztosítják az eszközök zavartalan működését. Ezek a rendszerek helyben programozhatók, így internet elérés nélkül is bármikor változtathatunk a beállításokon. A rendszerünk beállításai csak abban az esetben kerülnek fel a felhőre, ha mi azt külön feltöltjük. Internet kiesés esetén csak a távfelügyelet válik elérhetetlenné, a rendszerünk továbbra is a beállítások szerint működik, azt programozhatjuk
A lakásunkba telepített eszközök esetében főszabálynak vehetjük, hogy a WiFi és Bluetooth eszközök alacsony vagy semmilyen biztonsági protokoll védelemmel sem rendelkeznek. Így internetes óvintézkedések nélkül elérhetők, beállításaik módosíthatók. Bár azt is elmondhatjuk, hogy nevesebb gyártók, már megoldják ezt a problémát.
A Z-Wave és ZigBee eszközök AES 128 titkosítással működnek, ezen titkosítást alkalmazzák a mai bankkártyák esetében is. Így ha megbízunk a bankkártyánkban, akkor ezekben az eszközökben is megbízhatunk. Arra kell figyelnünk, hogy az eszközök a szabvány által támogatott eszközök között szerepeljenek.
Vannak azok az eszközök, melyek nagyon népszerűek és sokan okosotthon központként értelmezik azokat. Ilyen az Amazon Echo, a Google Home, vagy a Siri, egyebek. Ezek nem okosotthon vezérlők, hanem hangalapú interface eszközök. Ezek annyit tesznek, hogy az emberi hangot feldolgozzák és a felhőbe küldik, a további eljárások végrehajtására. Itt a működtetés, vezérlés és a programozás is a felhőben történik.
Illetve a fenti rendszerek közözött is van, melyek a vásárlás során kifizetett áron túl már nem számítanak fel egyéb költségeket, és vannak olyanok, melyek a bővítés esetén upgrade díjat számítanak fel a szoftvereikre.
A fentiek alapján mindenki döntse el, hogy a lakása vezérlését maga akarja felügyelni, vagy egy szolgáltatóra bízza.
Love this wonderful idea!! Thanks for sharing!
That turned out really cool. I think I’ll have to try that one. Thanks
What an interesting column! Just loved it and really looking forward to the next!