Egy okosotthon rendszerhez kellenek az aktuátorok, a beavatkozó eszközök, mint a relék, dimmerek, RGBW eszközök, motor vezérlők, szelep vezérlők, elektromos aljzatok, stb. Ezek az eszközök azok, amik mozgatják a redőnyöket, kinyitják a garázsajtót vagy a bejárati kaput, felkapcsolják a világítást, öntözik a kertet, felkapcsolják az irányfényeket, a kerti világítást, elzárják a főcsapot vízömlésnél, vagy szabályozzák a padlófűtést, klímát, szellőztetést.
Ezen túl vannak a külső, csatlakoztatható eszközök, melyek alapvetően a biztonsági rendszerek és a multimédia eszközök. Ezek önállóan is rendszerben működnek, de egyszerűen integrálhatók egy okosotthonba, sőt nélkülük egy okosotthon szinte elképzelhetetlen. Ezek tipikusan a riasztó és vagyonvédelmi kamera rendszerek, és a multimédia eszközök. Egy okosotthonban felhasználjuk a riasztó képességeit úgy, hogy annak önálló működését nem befolyásoljuk, veszélyeztetjük. Ugyanez igaz a vagyonvédelmi kamera rendszerre is.
Multimédia rendszerek ma már mind okosak, és valamilyen módon integrálhatóak egy okosotthon rendszerbe. Okos tévék, wifis hangrendszerek, Z-wave projektorok, Zigbee hangszórok, melyeket felhasználhatunk lakásunk kényelmének növelése érdekében. De ezen kívül ma már a kávéfőző, hűtő, sütő, és akár a mosógép is kommunikál otthonunkkal.
Következő fontos rendszer elem az okosotthon vezérlő, melyből szintén több megoldást kínálnak a gyártók, és itt vannak az igazán fontos különbségek.
Egyes rendszerek az internetes felhőben dolgoznak. Ennek két módja van, az első amikor minden eszköz a WiFi hálózaton keresztül csatlakozik a szolgáltató szerverére, a felhőbe. Itt adják át egymásnak az adatokat és itt zajlik a vezérlés is. Itt vannak tárolva az automatizmusok. A következő felhő alapú rendszer azt jelenti, hogy az eszközök közötti kommunikáció helyben, azaz a lakásunkban az egyes eszközök között zajlik, de a vezérlő folyamatok a szolgáltató központi szerverén, a felhőben zajlanak. Ide futnak be az adatok, és innen vezéreljük a többi eszköz működését, innen végezzük a távfelügyeletet is. A második esetben mindig van egy ugynevezett központi vezérlő a HUB, ami az otthoni eszközök működését fogja össze, és továbbítja a felhőbe.
Ez a működés általában az olcsóbb, mobil telefonról vezérelhető eszközök által vezérelt rendszerekre jellemző. Ilyenek a központi vezérlő nélküli rendszerek pl. Sonoff, Tp-link, Tasoma stb. A második típusban felsorol rendszer pl. a Xiaomi, ami mára már europai szerveren is működik, de alapvetően a kínai felhőben dolgozik. De az IFTTT-n is ilyen kialakítást tudunk megvalósítani. Illetve az Apple megoldása, a AppleHomekit is ezen elven működik.
Ezen eszközöknél mindig vegyük figyelembe, hogy mennyire bízunk a szolgáltatóba (az eszközöktől függetlenül) és mennyire szeretnénk magunkat kiszolgáltatni részére, vagy mennyire bízunk a szolgáltatás folyamatosságában.
Vannak azok a rendszerek, melyek helyi vezérlővel működnek, a leprogramozott események helyben futnak, de ha a programon akarunk változtatni, vagy azt szinkronizálni, az már a felhőben történik. Ilyen a Zipato, a SmartThings (Samsung) rendszere is. Ezek a rendszerek biztonságosan működnek internet kapcsolat elvesztése esetén is, de ha nincs internet kapcsolatunk, akkor nem tudunk módosítani az egyes beállításokon. Ezek a rendszerek is a felhőből táv-felügyelhetők.
Illetve vannak azok a rendszerek, amelyek központi vezérlő és programozó egysége is helyben, a lakásunkban működik. Csak rajtunk múlik, hogy az adatokat milyen módon tesszük ki a felhőbe, pl. távelérés végett. Ilyen pl. a Fibaro rendszere. Az ilyen rendszerek általában zárt szabványú eszközökkel, Z-wave, ZigBee dolgoznak a WiFi sávtól elkülönítve. Így internet hálózat kiesése esetén is biztosítják az eszközök zavartalan működését. Ezek a rendszerek helyben programozhatók, így internet elérés nélkül is bármikor változtathatunk a beállításokon. A rendszerünk beállításai csak abban az esetben kerülnek fel a felhőre, ha mi azt külön feltöltjük. Internet kiesés esetén csak a távfelügyelet válik elérhetetlenné, a rendszerünk továbbra is a beállítások szerint működik, azt programozhatjuk
A lakásunkba telepített eszközök esetében főszabálynak vehetjük, hogy a WiFi és Bluetooth eszközök alacsony vagy semmilyen biztonsági protokoll védelemmel sem rendelkeznek. Így internetes óvintézkedések nélkül elérhetők, beállításaik módosíthatók. Bár azt is elmondhatjuk, hogy nevesebb gyártók, már megoldják ezt a problémát.
A Z-Wave és ZigBee eszközök AES 128 titkosítással működnek, ezen titkosítást alkalmazzák a mai bankkártyák esetében is. Így ha megbízunk a bankkártyánkban, akkor ezekben az eszközökben is megbízhatunk. Arra kell figyelnünk, hogy az eszközök a szabvány által támogatott eszközök között szerepeljenek.
Vannak azok az eszközök, melyek nagyon népszerűek és sokan okosotthon központként értelmezik azokat. Ilyen az Amazon Echo, a Google Home, vagy a Siri, egyebek. Ezek nem okosotthon vezérlők, hanem hangalapú interface eszközök. Ezek annyit tesznek, hogy az emberi hangot feldolgozzák és a felhőbe küldik, a további eljárások végrehajtására. Itt a működtetés, vezérlés és a programozás is a felhőben történik.
Illetve a fenti rendszerek közözött is van, melyek a vásárlás során kifizetett áron túl már nem számítanak fel egyéb költségeket, és vannak olyanok, melyek a bővítés esetén upgrade díjat számítanak fel a szoftvereikre.
A fentiek alapján mindenki döntse el, hogy a lakása vezérlését maga akarja felügyelni, vagy egy szolgáltatóra bízza.